2024-es, gyakorlati környezetben végzett kutatás

Eredmények és korlátok egymás mellett.

Két óvodában 81 olyan gyermek vett részt egy célzott programban, akiket legalább négy egyidejű fejlődési rizikótényező érintett.

01 / KUTATÁSI TERV

A résztvevők és a vizsgált területek

A kutatás közvetlen vizsgálatok, valamint szülői és pedagógusi értékelések adatait kapcsolta össze. Minden résztvevő iskolakezdés előtt állt.

Minta: 81 gyermek: 37 lány és 44 fiú
Helyszín: Két óvoda az encsi járásban
Belépési életkor: Átlag: 5,77 év; tartomány: 5,1–7,1 év
Rizikótényezők: 54 gyermeknél négy, 22-nél öt, 5-nél hat egyidejű tényező
Mérés: Kognitív vizsgálatok, MSSST-szűrés, Conners-kérdőívek és felnőttek által kitöltött rezilienciaskálák
Elemzés: Páros t-próba az elő- és utómérés összehasonlításához; df = 80

02 / INTERAKTÍV EREDMÉNYEK

Hat közölt mutató részletesen.

Egy mutató kiválasztása után megjelennek az elő- és utómérési értékek, a változás iránya, a statisztikai eredmény és a mérési megjegyzés.

—Mutató betöltése

—Változás az elő- és utómérés között

2Mérési pont

A kiválasztott eredmény betöltése.

03 / MSSST-KATEGÓRIÁK

Az MSSST szerinti veszélyeztetettségi kategóriák eloszlása kedvező irányban változott.

Az MSSST-kategóriák értelmezése életkorhoz igazodott. Az alacsonyabb kategória kisebb jelzett veszélyeztetettséget jelent; a szűrés eredménye azonban nem diagnózis.

Gyermekek száma MSSST-kategóriánként
Kategória	Előmérés	Utómérés	Változás
Nincs jelzett veszély	15	29	+14
Enyhe jelzett veszély	44	44	0
Jelzett veszély	22	8	−14

Az átlagos kategóriaérték 2,09-ről 1,74-re csökkent (t = 6,173; p < 0,0001); az alacsonyabb érték kisebb jelzett veszélyeztetettséget jelent.

04 / KORLÁTOK

Milyen következtetések nem vonhatók le ezekből az eredményekből?

A körültekintő eredményközlés a bizonytalanságokat és a nem igazolt következtetéseket is láthatóvá teszi.

A minta egyetlen földrajzi térségből származott, és nem volt reprezentatív.
Nem volt randomizált kontrollcsoport, ezért az oksági következtetések lehetősége korlátozott.
A hiányzások miatt nem minden gyermek vett részt azonos mértékben a programban.
A megfigyelt változásokhoz a spontán érés és az óvodában nyújtott mindennapi támogatás is hozzájárulhatott.
A szülők és a pedagógusok eltérő helyzetekben, eltérő nézőpontból értékelték a gyermekeket.
A rizikótényezők nagyrészt fennmaradtak; a program célja a hatásuk mérséklése volt, nem pedig annak állítása, hogy megszűntek.
A viselkedési nehézségek a kedvező összesített változások után is figyelmet igényeltek.

Kapcsolódás a tágabb kutatási programhoz

Egyetlen kutatás segítheti a döntést, de nem helyettesíti a szélesebb bizonyítékbázis mérlegelését.

A kutatási oldalon áttekinthető, hogyan kapcsolódik ez a projekt a könyvekhez, a publikációkhoz és a hosszabb kutatási folyamathoz.

Kutatás és publikációk